Magyarországon 2000-ben közel 70 millió tonna hulladék képződött, ami tartalmazza a termelés és elosztás, valamint a fogyasztás során keletkező összes hulladékot, beleértve a mezőgazdaságból származó, többnyire a mezőgazdaságban felhasznált, visszaforgatott növényi maradványokat, biomasszát is. E mennyiség közel 4,95%-a veszélyes hulladék, míg a 95,05%-nyi nem veszélyes hulladékból közel 10%-ot tesz ki az inert hulladék (építési-bontási hulladék egy része, valamint az építőanyag célú kitermelés hulladéka).

A települési hulladék magában foglalja a kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladékot, amelynek mintegy 2/3-a származik a háztartásokból, míg 1/3-át az intézményekben, szolgáltatásokban és iparban keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló, azzal együtt kezelt hulladék adja. Ebből a szervezetten begyűjtött és kezelt mennyiség 4,1 millió tonna (közel 90%). Közel 15 millió tonnára becsülhető a települési folyékony hulladék mennyisége (a csatornázatlan lakásokban keletkező szennyvíz becsült mennyisége a vízfogyasztásból számítva, mintegy 90%-os elszikkadást feltételezve), amelyből a csatornával és szennyvíztisztítóval nem rendelkező települések csatornapótló, gyűjtő és ülepítő létesítményeiből mintegy 5,5 millió tonna kerül összegyűjtésre. E mennyiséghez járul az üzemi és a közüzemi szennyvíztisztítók iszaptárolóiból (300-300 ezer tonna), valamint a csatornatisztításból (90 ezer tonna) származó, összesen közel 0,7 millió tonna szennyvíziszap. (110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről)

A Nyugat-dunántúli régióban a települési szilárd hulladékok tekintetében a hulladékgyűjtési rendszer szinte az egész régió területét lefedi. A hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez eddig 13 település nem csatlakozott, és a megszervezett közszolgáltatás ellenére is még 30 településen található üzemelő lerakó.

A régióra a hulladék begyűjtési rendszer kialakulásának tekintetében kettősség tapasztalható. A régió északi részén Győr-Moson-Sopron megyében a gyűjtési körzetek határvonala szabályosan, élesen lehatárolt, és három közszolgáltató ellátja a területet, míg Vas és Zala megyében több kisebb gyűjtési körzet alakult ki, több szolgáltató jelent meg, és a begyűjtési területek között számos esetben átfedés tapasztalható.

A települési szilárd hulladékok begyűjtését 12 jelentősebb közszolgáltató és több kisebb vállalkozás végzi, amelyeknél a szállításra, begyűjtésre vonatkozó engedélyek kiadása jelenleg is folyamatban van.

A régióban keletkező 2 millió laza m3 települési szilárd hulladék begyűjtésére, és lerakással történő ártalmatlanítása jelenleg 17 lerakón történik, a szabad kapacitás elegendő, ez megközelítőleg 10 millió m3, de a lerakók földrajzi eloszlása, beteltségének különbözősége miatt szükség van újabb korszerű lerakók létesítésére, valamint átrakóállomások kiépítésére.

A jövőben a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével, valamint a szigorodó jogszabályi háttér miatt a lerakható, keverten gyűjtött hulladék mennyiségét csökkenteni kell, így a lerakók élettartama várhatóan meghosszabbodik. (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről)