A települési szilárdhulladék-lerakók rekultiválásának szükségessége és a projekt megvalósításától várt eredmények

A fenntartható fejlődés biztosítása

A hosszú távon fenntartható fejlõdés biztosításának alapvetõ feltétele a természeti erõforrásokkal való takarékos gazdálkodás, ami a nem megújuló erõforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékû terhelését kívánja meg. A fenntartható fejlõdés célkitűzéseit és megvalósítását szolgáló feladatokat az európai uniós és a hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzítette.

Az Európai Unió 2006. június 16-i csúcstalálkozóján elfogadta az Unió megújított Fenntartható Fejlõdési Stratégiáját, amely alapján hazánk 2007. júniusáig elkészítette a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Stratégiáját. Az ebben foglalt feladatok teljesítését az uniós támogatási források felhasználása során is biztosítani szükséges. A támogatási források felhasználását szabályozó Új Magyarország Fejlesztési Terv ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlõdéshez való hozzájárulás biztosítását.

A projektben érintett népesség, települések, valamint célkitűzések

A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást a települési önkormányzatok Győr és térségének Hulladékgazdálkodási közfeladatainak térségi megvalósítására hozták létre, amely közfeladatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően kívánnak ellátni.

Ebből adódóan a Társulás céljai között szerepel, a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, rekultiválni a környezetterhelő, régi, mûszakilag nem megfelelő bezárt illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területe Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye területén elhelyezkedő 112 településre terjed ki, összesen 260.000 lakót érint.

A településeken összesen 43 bezárt, önkormányzati vagy állami tulajdonú, települési szilárd-hulladék lerakó rekultivációját szükséges végrehajtani 2011. július 1-ig. Arekultivációs projekttel közvetlenül érintett 42 település népessége 193.438 fő, amely a Társulás működési területén élő teljes népesség 74%-a. Az érintett lerakók közül 12 közvetlenül belterületi ingatlanon vagy annak szomszédságában helyezkedik el. A szeméttelepek, lerakók ki nem jelölt 500 m-es védőterületén mintegy 900 lakó él. A helyszínek közül 8 a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny felszín alatti víz területein, 2 helyszín távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületén található.

A rekultiválandó lerakók elhelyezkedése a természeti környezetben

A Társulás működési területének Győr-Moson-Sopron megyei része a Kisalföld nagytájhoz – azon belül a Győri-medencéhez, a Szigetközhöz, a Rábaközhöz, a Mosoni-medencéhez és a Pannonhalmi-sokorói dombokhoz tartozik. A Veszprém megyei területek az Északi- Bakony lábától a Győri-medencéig, a Pápai-medencében találhatók. Néhány település található a Komárom- esztergomi síkság nyugati határán. A projekt területén lévő települések és szűkebb- tágabb környezetük számos és értékes idegenforgalmi kínálattal, jelentős tájértékekkel rendelkeznek. Megtalálhatóak itt a különleges építészeti emlékek, természeti, kulturális, muzeális értékek, számos lehetőséget kínál a természet kedvelőinek kirándulásra, sétára, túrázásra, vízi sportok űzésére. Ennek hasznosítása, bemutatása, megismertetése fenntartása és megőrzése felelősségteljes tevékenység. A rekultiválandó lerakók sajnos természetvédelmi szempontból értékesnek és megőrzendőnek kijelölt területeket is érintenek. (Szigetközi Természetvédelmi Körzet, Pannonhalmi Természetvédelmi Körzet, Ösfenyves Természetvédelmi Körzet, Somló-hegy Természetvédelmi Körzet). Két helyszín Natura-2000 területként is kijelölt (Kajárpéc és Gönyű-Nagyszentjános). A Sokorói dombság településein (Pannonhalma, Sokorópátka, Tényő, Kajárpéc, Lázi, Sikátor-Veszprémvarsány, Bakonyszentlászló), található rekultiválandó lerakók közvetve vagy közvetlenül érintik a természetvédelmi körzeteket és a világörökség részeként kijelölt bencés főapátság tájképi környezetét.

A rekultiváció szükségessége A Társulás működési területén – az országos helyzettel megegyezően, a hetvenes évektől kezdődően a települési szilárd hulladékot a települések határában található anyag-nyerőhelyek gödreiben vagy erre kijelölt, műszaki védelem nélküli kültelkeken – a közegészségügyi hatóság felügyeletével helyezte el a községi tanács, majd a települési önkormányzat. A 90-es évek végétől az önkormányzatok által kijelölt szeméttelepek kiterjedése az évtizedek során egyre nőtt, a beépített területek egyre közelebb kerültek a lerakóhelyekhez, az illegális szemételhelyezés is gyakoribbá vált. A területen elhelyezett települési hulladék jelentős életminőség és tájérték csökkentő hatása fokozottan érvényesült. Egyes helyeken a lerakott hulladék a talajt, a talajvizet is lokálisan elszennyezte.

A környezetvédelmi hatóság a nagyobb szeméttelepek, lerakók felülvizsgálatának igényét és működési feltételeit határozatban írta elő, megállapítva többek között, hogy a lerakók műszaki védelem nélkül épültek és így a talajra és a felszín alatti vízre potenciális veszélyt jelentenek. A nagyobb szeméttelepek felülvizsgálata során általában igazolódott a hatóság feltevése, a lerakók környezetszennyező hatása.

A működési területen lévő nagyobb települési szilárdhulladék-lerakók esetében (Győr, Pápai út, Pannonhalma, Somlójenő, Dudar), a 2003-2004-ben kiadott működési engedélyekben meghatározták a bezárás időpontját, a rekultiváció szükségességét és működés egyéb feltételeit.