A rekultiváció fogalma: a nem megfelelõ műszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával.

A lerakók rekultivációja, a felső lezárás kialakítása a hatályos jogszabályban foglaltak szerint történik. A rekultivációs rétegrend kiépítéséig a terület őrzését biztosítani kell. A hulladékhatáron a lerakott kismennyiségű hulladékot fel kell szedni és a rekultivációra kijelölt területen kell elhelyezni. A felszedett hulladék alatti talajt 0,5 m mélységben ki kell termelni és a hulladéktestre át kell rakni. A tereprendezés során a lerakó felületét egyenletesen kell kialakítani, és el kell végezni a rézsűk rendezését is. A hulladéktest formázása során alkalmassá kell tenni azt a záróréteg fogadására, hogy a vegetációs réteg megvalósítása után a terület tájképi megjelenése a lehető leggyorsabban közelítse meg a lerakó léte előtti terepadottságokat. A hulladéklerakó felszínére jutó csapadékvíz lehető leggyorsabb elvezetése érdekében a hulladéklerakó felszínének megfelelő lejtéssel történő kialakítása és a meglévő hulladék átrendezése mellett a hulladék felszínének 30–50 cm vastagságban történő tömörítését kell elvégezni.
A hulladéklerakó felszínérõl a kialakult fás szárú vegetációt – rekultivációs réteg kialakítását akadályozó növényzetet – el kell távolítani. A hulladéklerakó rekultivációját végleges felszíni záróréteg rendszer kialakításával egy, vagy átmeneti felszíni záróréteg kialakításával két ütemben kell elvégezni.
A második ütem általában 10 évvel követi az elsőt, közben az összegyűlő gáz elvezetését meg kell oldani. A rekultivált helyszínekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóságok változó időtartamban, 20-30 évre, utógondozási kötelezettséget írtak elő, amely során meghatározott tartalmú és gyakoriságú környezeti monitoring tevékenységet, adatszolgáltatást és fenntartási munkákat kell végezni.

A rekultivációnak köszönhető környezeti hatások várható változásai

A települési szilárdhulladék-lerakók térségi szintű rekultivációjának a következő környezetjavító hatása várható:

• A lerakók levegõkörnyezetet érintõ biogáz kibocsátásainak megszûnése.
• A lerakók talajvízszennyezõ hatását a rekultiváció során kiépítendő felületi záróréteg és vízelvezetés gyakorlatilag megszünteti, az átszivárgó csapadék által kioldott vízszennyezõ anyagok nem kerülnek többé a talajvízbe.
• A korábbi vízszennyeződések terjedése mérséklődik.
• Az adott természeti és kulturális környezetben a szeméttelepek és tájsebek, jelentős tájérték meghatározó tényezők. A tervezett rekultiváció végrehajtásával a települési és a természeti környezet tájérték-növekedése várható.